Az itthoni hittanos táborban kezdte el édesanyám a csuhé poháralátéttel a barkácsolást, én pedig továbbgondoltam, és kicsit tovább fontam, így lett belőle edényalátét. Akkor lássuk lépésről lépésre.
A csuhé, közismertebb nevén kukoricalevél alapvetően ha megszárad, sárga színű lesz, de mivel mi ezeket még nagyon friss, zöld kukoricalevelekből készítettük, még halvány zöld színű, és az is marad majd száradás után.
1. Mielőtt elkezdenénk a fonást a leveleket áztassuk egy nagy tál langyos vízbe, nedvesen könnyű fonni. Kössük el a végét egy hosszabb raffiával, (kézműves boltokban lehet kapni kötegekben) és kezdjük el 3 szálból a hármas fonást.
Amikor toldanunk kell hozzá, míg a vízből válogatunk vékonyra tépett leveleket, addig nagy segítség lehet egy ruhacsipesz, ami megfogja helyettünk a fonás végét.
2. Amikor már legalább 1 m a fonatunk, a közepétől kezdve elkezdhetjük összevarrni. Az elején a kötöző raffiát nagyobb tűbe bújtatjuk, és egymás mellé varjuk a fonat két oldalát csigaalakban, egyik szálba alulról, másikba felülről öltve.
3. Addig fonunk és varrunk, míg akkora nem lesz a méret, amekkorát szeretnénk. Ha kevés az időnk, poháralátét, ha több edényalátét.
4. Ha úgy gondoltuk, hogy elég, az elvékonyodott véget kis csomóval elkötjük, majd alaposan, kis öltésekkel hozzávarrjuk az alátét széléhez.
Ha már csörgősre száradt, nyugodtan használhatjuk odabent is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése